szövegkörnyezet nélkül kicsit nehéz, mert két dolog is elképzelhető:
1. sok befektetési alap működik "társasági" formában, tehát nem befektetési jegyeket (units), hanem "részvényeket" (shares) bocsát ki, éppen ezért elképzelhető, hogy a számos részvényfajta közül, amit ilyenkor alkalmaznak (akár 20-30-féle részvényük is lehet), van olyan, amelyik osztalékot nem fizet, hanem azt évről évre tőkésíti, ami általában a részvények számának emelésével történik;
2. elképzelhető olyan osztalékelsőbbségi részvények kibocsátása (bármely cégnél), ahol kikötés, hogy abban az évben, amikor a társaság osztalékot nem fizet, az elsőbbségi részvényesek se kapnak semmit, de azt a pénzt tőkésítik - pl. megemelik a névértékét.
Nem kurrens megoldás egyik sem, de annyiféle konstrukció van, hogy ez bőven belefér. (Az első inkább, több olyan befektetési alapot is kínálnak Magyarországon is, amelynek vannak "hozamtőkésítő befektetési jegyei".)