tudom, hogy nem az van odaírva, hogy digested, de magyarul nincs rá jobb szavunk. Ha azt írnánk, hogy roncsolás az maga lenne a folyamat, de itt láthatóan nem a folyamatra utal, hanem a kézzel fogható anyagra/mintára. Ezért ezt a megoldást javaslom.

--------------------------------------------------
Note added at 21 mins (2012-05-30 07:16:00 GMT)
--------------------------------------------------

http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/beinrohr/fejez81.htm

8.1.1.4 Emissziós szinképelemzés

Mivel a lemért emissziós színkép több száz sőt több ezer vonalat is tartalmazhat, a kiértékelés meglehetősen összetett és nagy szakmai tudást és tapasztalatot igényel. Nagy segítséget nyújtanak ebben az összegyűjtött és publikált spektroszkópiai adatok és az egyes elemek különböző körülmények közt nyert spektrumai.

Az emissziós színképelemzés úgy minőségi mint mennyiségi analízisre is alkalmas. A spektrumban megjelenő vonalak hullámhossza egyértelműen azonosítja a mintában lévő elemeket, a vonalat intenzitása az egyes elemek koncentrációjának a függvénye:

I = a cb (8.2)

ahol a és b gyakorlati állandók (a b-értéke ICP méréseknél egyhez közeli).

Ezzel a módszerrel gyakorlatilag minden olyan elem kimutatható, amelyek az adott körülmények között atomizálhatók és gerjeszthetők. Gyakorlati megkötést az emittált sugárzás hullámhossza jelenti, mivel egyes elemek a távoli UV-sávban sugároznak, ahol a szokványos spektrométerek már nem tudnak mérni. Így az emissziós színképelemzést leggyakrabban fémek és félfémek meghatározására használják. Speciális berendezéssel lehetséges néhány nemfém (például foszfor, kén) meghatározása is.

Az analizált minta lehet szilárd, folyékony esetleg gáz halmazállapotú. Szilárd mintákat, főleg ha ICP gerjesztést használunk mérés előtt oldatba kell vinni, ami a minta jellegétől függően jelethet egyszerű oldást de bonyolultabb roncsolást is.

Alacsonyabb koncentrációk mérésére viszont célszerűbb egy hatékonyabb atomizátort használni. Ennek a célnak az elektrotermikus atomizátor felel meg mégpedig grafitkemencés hevítéssel. A kis térfogatú mintát (5-20 m l) egy grafitcsőbe viszünk majd a grafitcsövet egy program szerint felhevítjük. Először az oldószert párologtatjuk el, utána a visszamaradt mátrixot karbonizáljuk, roncsoljuk. Ezt követi a cső nagyon gyors 1500-2800 oC-ra történő felhevítése, amikor is a visszamaradt analitatomok elpárolognak és a grafitcsőben egy atomfelhőt képeznek. Ekkor végezzük el a mérést, majd a mérés után az esetleg még jobban felmeledített grafitcsövet argongázzal “kiöblítjük

http://neuron-ai.tuke.sk/~hudecm/ftp/incoming/lyd/en_13477-1...

Roncsolás-mentes anyagvizsgálat – Akusztikus emisszió – Felszerelés jellemzés – 1. rész: felszerelés leírása