Ildiko Santana (asker) Feb 19, 2012:

Köszönet mindenkinek Minden hozzászólásotok nagyon értékes, nemcsak számomra, hanem a később idetévedő kollégák számára is. Nagyon hálás vagyok a magyarázatokért, a hasznos referenciákért, és az eszmecserében írt gondolatokért. (Az egyedüli gondom már csak annyi, hogy nem választhatok egynél több választ "nyerőként"...)

Péter Tófalvi Feb 19, 2012:

@András Természetesen megvan neked is az igazad, vagy ahogy mondani szokás: sorban mindenkinek igaza van. A magyar nyelvért én személyesen aggódom, főleg mikor látom, hogy a tévés dalversenyeken boldog-boldogtalan angolul hebeg-habog, de a nálam okosabbak azt mondják, hogy megvan még a kritikus tömegünk, amelynek köszönhetően nem tűnünk el a népek nagy olvasztótégelyében. Azonban, ha kilépünk Európából, azt lehet látni, hogy korántsem akar mindenki átállni angolra, persze leszámítva azokat, akiknek a megélhetése ezt megköveteli. Latin-Amerikában nagy az ellenállás mindenféle angolszász befolyásolással szemben, de gyenge az angol nyelvtudás még olyan, egykori brit gyarmat országokban is, mint India. Kínáról nem is beszélve, ahol jól látható, hogy még a nagy cégeiknél is gondot okoz helyesen megírt angol nyelvű dokumentációk, felhasználói utasítások készítése.
Én egyébként 2003-ban írásba adtam, hivatalos levélben, hogy 20-30 éven belül lesznek már jól használható tolmácsgépek. Azóta eltelt 9 év, és kezdek izgulni; igaz neked óvatosan ugyanazt írtam, de mától számítva, és csak a nagyobbik értéket véve figyelembe. :-)

Andras Mohay (X) Feb 19, 2012:

@Péter Elnézést, hogy replikázom: nem öreges makacsságból teszem, hanem talán azért, mert a magam számára próbálom összefoglalni (és ezzel megérteni = birtokba venni) a világ dolgait, ezúttal nyelviekben. - Valaha azt mondták: tanulj nyelveket! Ma látom, hogy anyanyelv kontra idegen nyelv helyett -segédmunkás szint felett- első nyelv + második nyelv (= EN) lesz az alapeset, s a "nyelvek" utána jönnek. Az én munkanyelvem -a görög- pl. teljesen háttérbe szorult 2000 után. Nemcsak azért, mert az EU-ba való belépés feloldotta a nyelvi gátlásokat (maholnap angolul fog anyázni mindenki az EP-ben), hanem azért is, mert ma -szemben a 20-30 évvel ezelőtti állapotokkal- nem veszik emberszámba azt a külügyest, külkerest stb. (ha még ilyen foglalkozások léteznek), aki nem tud angolul, holott hajdan emelt fővel mondhatta, hogy ő nem angolt, hanem németet, franciát stb. tanult az IMO-n vagy egyebütt. Egy magamfajta ritkanyelvesnél szinte minden munka új kapcsolatfelvétel vagy a régi kapcsolat megújítása a megrendelő irodával (amelyekből 60-nal működöm együtt, hogy megéljek), míg egy jó és szakosodott angolfordító 2-3 irodától is folyamatosan kaphat munkát.

Péter Tófalvi Feb 19, 2012:

@András Elolvastam a fejtegetésed, de ettől sem lettem okosabb.
A világ - a látszat ellenére - épp azzal ellentétes iránya fejlődik, amiről te írsz. Mihelyst megjelenik a mesterséges intelligencia, vagy legalábbis olyan szintje, amely tolmácsolásra használható, - erre szerintem 30 évet kell várni - nem lesz gond a különböző nyelv, az emberek jól meg fogják érteni egymást. (Az apró hibák mellékesek, ilyenek anyanyelvi beszélők között is vannak, sőt a gépi tolmácsolásnál ezeket lehet csökkenteni, mert pl. jobb a füle a gépnek.)

Ha nem győztelek meg, akkor mindegy, ez a kis ablak nem arra való, hogy mélyreható tudományos vitákat folytassunk. Mindenesetre, nekem van egy verhetetlen érvem: az emberi lustaság.

Andras Mohay (X) Feb 19, 2012:

@Tófalvi Pontosan! A latin boldogan élt tovább a középkorban, mint Európa közös nyelve, Írországtól Magyarországig. Hozzá képest született meg -a középkorban!- az "anyanyelv" fogalma, amely nem a származási nyelv ("anyatejjel szívjuk magunkba"), hanem oktatásszociológiai fogalom (a bölcsis-ovis anyai közegbe = az iskoláskor előtti időkbe tartozó nyelv - szemben az iskola latin nyelvével - NB a rómaiaknál a leszármazási nyelv még éppenséggel "apanyelv" = "sermo patrius" az ókorban). A latin csak akkor vált igazi holt nyelvvé, amikor a humanisták a spontaneitás helyett Cicero nyelvét majmolták (ahogy ma vki UK vagy US angolsággal akar írni pl. kínaiaknak).
Ami a rómaiakat illeti, az igazi rómaiak a középkorban a bizánciak: országuk neve "Romania" (vö. Romagna provincia Itáliában: egy darab Bizánc), ők maguk görögül "Romeos"-ok (ebből jön Rómeó neve), ma "Romnyosz"-ok. Bizánc vlach=oláh pásztorai uezt a Birodalom latin nyelvén mondták: Rumînia, rumîn. Csak a görögajkú keletrómaiak utóbb hellénnek nevezték magukat (görög nyelv = EL = Ellinika), mert ez volt a sikk, a románoknak (= latin ajkú bizánciaknak) pedig ugyanez a név kapóra jött a dákoromán kontinuitás hirdetéséhez, tehát megtartották.

Péter Tófalvi Feb 19, 2012:

@Mohay Te úgy látszik tudsz valamit, amit én nem. Úgy beszélsz, mint az a római, aki azt hitte, hogy már csak azt a pici provinciát kell bekebelezni, és egy emberöltő múlva a latin lesz a világ egységes, egyedüli nyelve.

Andras Mohay (X) Feb 19, 2012:

Ha van hivatalosnak tekintendő... ... fordítás. De épp Te bizonyítod, Attila, hogy nincs, hiszen háromféle magyarítást is idézel, több nekifutásra. Sőt: a hivatalos legtöbbször nem azonos a napi gyakorlatban elterjedttel. Azaz: nincs -és nem is kell- magyar megfelelő. Mi az "sms" magyarul? Mi az "iPod" magyarul"? Biztos van hivatalos helyen megfelelőjük, de ez a kutyát sem érdekli...

Attila Széphegyi Feb 19, 2012:

Ha van hivatalosnak tekinthető fordítás, akkor a viták lehetőségének minimalizálása érdekében célszerű azt használni.

Andras Mohay (X) Feb 19, 2012:

Ildikó jól látja... ... meg kell hagyni angolul, ui. így egyértelmű és szakszerű (s ezért kellene zárójelben odaírni). Magyar megfelelői akadnak (2 perc alatt féltucatot találunk a világhálón), de NINCS egyértelmű, automatikus magyar megfelelője.
Meg kell érteni valamit: 1. A 21. sz.-ban vagyunk, 2. az angol itt nem egy a sok idegen nyelv között (mint FR, DE... EL etc.), hanem a globalizált emberiség második ("anya")nyelve. Maholnap angoltudás nélkül takarítónőt sem vesznek fel. Sztem 30 éven belül bármilyen hivatalos irat egyformán joghatályos lesz HU és EN nyelven. 2. És mivel az EN többé NEM IDEGEN NYELV senki számára (a munkaerőpiacnak köszönhetően), a "gyakori nyelv" kontra "ritka nyelv" megkülönböztetést "angolfordító" vs "nem-angolfordító" megkülönböztetéssel kell pótolni, és ezt kell bevezetni az iskolákban is, bármit mondjon a francia szakos H(a én...) Rózsa államtitkár...
A kétnyelvű világban, 30 év múlva, az angolfordító jobbára gépíró lesz (ahogy a TEÁOR sugallja), a többi fordító pedig folklorisztikus dekoráció, népviseletben, kitüntetett alkalmakra, amikor -mint az íreknél- az ősök nyelvét akarjuk használni.

Mindent egybevéve: a DDP untig elég.