5 hrs confidence: lajstromszám
Explanation: Szép magyarsággal ezt lehetne állománynövekedési számnak is nevezni, de ez nem azonos a leltári számmal. A leltári szám már azt is jelzi, hogy a kérdéses mű hol található. A lajstromszámot pedig a példány beérkezésekor adják neki a könyvtárak. Nem tudom, hogy a kis könyvtárak hogy csinálják, de az Országos Szécsényi Könyvtárban és az OMKDK-ban így csinálják.
-------------------------------------------------- Note added at 7 hrs (2008-01-14 22:49:27 GMT) --------------------------------------------------
Közben megtaláltam a magyarosabb nevét is itt: http://iki.elte.hu/tanszekek/konyvtar-tanszek/kotir/hallgato... Ez állomány nyilvántartási szám. A hívószám a könyvtár telefonszáma. Nézzétek meg guglival. A könyvtári leltárszámra nincs is pontos találat.
Reference: http://www.oszk.hu/hun/terv/beszamolo2006_hu.pdf
| JANOS SAMU United States Local time: 06:34 PRO pts in category: 24
|
| | Notes to answerer
Asker: A hívószám tényleg nem jó - azt hittem, legalább az (call number) jó volt a fordításban, most azt is javíthatom, merthogy az a raktári jelzet lesz.
Asker: A nyilvántartási szám tényleg jónak néz ki, de az ugyanaz, mint a leltári szám. A leltári szám a kevésbé hivatalos. Lásd pl. itt: http://iki.elte.hu/tanszekek/konyvtar-tanszek/kotir/hallgatoi/mgsz/2evf_1felev/konyvtartan/Konyvtartan1017.doc
"nyilvántartási szám – leltári számnak is nevezik"
"Nyilvántartási szám (“leltári szám”)-> folyamatosan vezetik (nem kezdik évente újra) -> vagyon-azonosítók -> könyvtár tulajdonát képezik
Könyvet magában azonosítja -> nyilvántartás évével jelölik-> 1/127/2003"
|
| Login to enter a peer comment (or grade) |
15 hrs confidence: ld. lent
Explanation: A nyilvántartási számot akartam felvetni, de közben lelőtték. Szerintem nem feltétlenül fordítási hiba, hogy többféle elnevezés létezik párhuzamosan. Pl. gondolom egy könyvtárban a beérkező könyveket leltárba kell venni, és praktikusnak tűnik, hogy ez a belső leltári szám egyben a külső felhasználók számára használandó azonosító is legyen. Viszont egy kiadónál nem annyira kézenfekvő a "leltári szám" megnevezés - miért venné "leltárba" az eladandó kiadványokat? Az alábbi cikk különféle nagy könyvtárak adatbázisainak keresési lehetőségeit hasonlítja össze: "nyilvántartási szám (Call number) funkciókat is. c) Böngészés (Browse): a böngészés keresımezıjében a nevek (name), a címek (title), a ..." http://dspace.lib.unideb.hu:8080/dspace/bitstream/2437/3168/...
| István Hirsch Local time: 14:34 Native speaker of: Hungarian PRO pts in category: 4
|
| | Login to enter a peer comment (or grade) |
1 day 20 hrs confidence: folyószám/leltár(i) szám/állománynyilvántartási szám
Explanation: Kati kérésének eleget téve, a jövő nemzedék számára felteszem ide válaszként, amit neki leírtam, kicsit hosszú, de nem szeretném szerkesztgetni. RE: Könyvtárszakos segítsége kellene Szia! Köszönöm, hogy gondoltál rám. Olvastam a kérdésedet, ahogy feltetted, azért nem válaszoltam, mert nem vagyok könyvtárszakos szakember, csak dolgoztam könyvtárakban, és gondoltam, lesz sok nálam sokkal okosabb, tapasztaltabb hozzáértő fordító, aki tud segíteni. Azt tudom elmondani neked, és ezzel remélem segítek, amit én tapasztaltam otthon, az itteni amerikai iskolai könyvtárban, ahol dolgozom, még nem katalogizáltam, és nem is tudom, mikor megyek legközelebb, hogy rá tudjak kérdezni az accession numberre. Szóval: Magyarországon egy kis könyvtárban dolgoztam, ami azt jelentette, hogy viszonylag kevés könyvvel gyarapodott az állomány, és azonnal tudtunk mindent katalogizálni is, ahogy érkeztek. Egy nagyobb könyvtárban kicsit más a helyzet, mindjárt írom. A katalogizálás a következőképpen zajlott: megérkezett a könyv a könyvtárba, bevittük az adatokat (szerző, cím, kiadó, költség) a *leltárkönyvbe*. A leltárkönyv első rubrikája a *folyószám*, ami a következőképpen nézett ki: pl. 23456/2006, tehát a könyvtár 23456. számú szerzeménye, beszerezve 2006-ban. Az első szám folyószám, amit nem indítottunk újra minden évben, tehát ez mutatta a könyvtár teljes állományát, az évet csak miheztartás végett írtuk mögé, nem mindenhol teszik. Ezt a számot (23456 ill. 23456/2006) hívtuk *folyószámnak*, néha *érkeztetési számnak*. Nálunk ugyanezt a számot jelenti a *leltárszám*, hiszen a leltárkönyvben ez alapján található meg a könyv, a leltárszám pedig egy *nyilvántartási szám*, ami csak annyit jelent, hogy ezzel a számmal van nyilvántartásba véve, és nálunk ez az egy nyilvántartás létezett (ill. ugyanez a rendszer létezett számítógépen is, ahol ugyanezt a számot kapta a könyv). A *nyilvántartási szám* pontosabban megfogalmazva *állománynyilvántartási számot* jelent, hiszen a teljes könyvtári állományra vonatkozó nyilvántartásban szerepel. Nagyobb könyvtárakban vannak ideiglenes nyilvántartások, aminek szintén van *nyilvántartási száma*, de az az *ideiglenes nyilvántartási szám*, és elképzelhető, hogy egy olyan ideiglenes nyilvántartásról van szó, ami sose kerül be az állománynyilvántartásba (pl. szóróanyagok, katalógusok, stb., ilyen nálunk is volt, csak nem vettük semmilyen nyilvántartásba), vagy olyan ideiglenes nyilvántartásról, ami majd egyszer be lesz véve az állománynyilvántartásba. Olyan könyvtárak is vannak, ezt a Kudoz linkeken is meg lehet találni, ahol van nóvum nyilvántartás, annak megintcsak más nyilvántartási száma lehet. Ugyanakkor az érkeztetési szám eltérhet az állománynyilvántartási számtól, attól függően, hogy mennyire tud lépést tartani a leltárba vétel és a katalogizálás az érkeztetéssel. Még egy megjegyzés: a leltárkönyvben szerepel a *raktári jelzet* is, második rubrika, ami az *állományazonosító*, és nem ugyanaz, mint az accession number. A raktári jelzet ugyanis általában nem egyszerű folyószám. Általában te is tudod, hogy van a könyvtárakban: 150/F34 lenne például egy Sigmund Freud mű, a pszichológia (150) kategórián belül szerző szerint betűrendben, ez a hivatalos, a szépirodalmi művek pedig az első szám nélkül, egyszerűen szerző szerint. Nálunk betűjelzést használtunk, pl. JP/IRO 156, ami a következőt jelenti: japán nyelvű könyv, irodalmi témájú, 156-os folyószámmal, aminek semmi köze az érkeztetési/nyilvántartási folyószámhoz, egyszerűen a polcon a 156. irodalmi témájú japán könyv - mindenesetre ez is raktári jelzet, és ez sem accession number. A könyvön ezek után a következő szerepel: kívül a gerincen a raktári jelzet, belül a címlapon, a 17. lapon és a végén pedig a folyószám és a könyvtár pecsétje. Összefoglalva: Az accession number röviden annyit jelent, hogy folyószám, az alkalmazott könyvtári rendszertől, a könyvtártól függ, hogy mire utalnak vele. Nem tudom, hogy itt Amerikában egy könyvtáros mit mondana, itt mi a hivatalos. Az accession number szerintem lehet: folyószám, leltárszám, állománynyilvántartási szám, esetleg érkeztetési szám Nem lehet: raktári szám/raktári jelzet, állományazonosító Nem használnám a *nyilvántartási számot* önmagában, mert nem egyértelmű, hogy milyen nyilvántartásról van szó (bár ha csak egy van, mint nálunk volt, akkor egyértelmű, és ha több van, akkor is kapásból nyilvántartási szám = állománynyilvántartási szám, a többi ti. meg lenne különböztetve). A leltárszám kevésbé hivatalos, mint az állománynyilvántartási szám, de a tapasztalataim alapján ugyanarra utal. Jaj, még egy dolog: a Publisher's Accession Number a kiadói folyószám lehet, vagyis az, hogy hányadik kiadványa az adott könyv a kiadónak (esetleg úgy, mint nálunk is, hozzátéve az évet, de nem újrakezdve a számozást), de nem tudom, hogy ez magyarul helyes-e kiadói folyószámnak, vagy van rá másik kifejezés otthon. Remélem, segítettem ezzel valamit, igazából csak te tudod eldönteni a szöveg alapján, hogy mi lehet a helyes, vagy melyik esetben mi a helyes. Jó munkát, Nelli
| | | Grading comment Nagyon szépen köszönöm, hogy feltetted ide, amit magánban írtál. Gyakorlati szempontú, jó magyarázat, amit máshol nem találtam. |
| Login to enter a peer comment (or grade) |
Login or register (free and only takes a few minutes) to participate in this question.
You will also have access to many other tools and opportunities designed for those who have language-related jobs
(or are passionate about them). Participation is free and the site has a strict confidentiality policy.
KudoZ™ translation help
The KudoZ network provides a framework for translators and others to assist each other with translations or explanations of terms and short phrases.
See also: Search millions of term translations
You can request verification for native languages by completing a simple application that takes only a couple of minutes.
Review native language verification applications submitted by your peers. Reviewing applications can be fun and only takes a few minutes.
View applications
|